Főoldal » 2010 » Március » 8 » Életük az életmentés
12:57 PM
Életük az életmentés
Interjú az OMSz debreceni állomásának vezetőjével, dr.Pápai Györggyel 
A Márton Áron Szakkollégium környékén, ahol részképzősként megszálltam, 
gyakran láttam vonuló mentőkocsit és hallottam a mentők jellegzetes 
szirénáját. Talán ez ösztönzött arra, hogy felkeressem a debreceni 
mentőállomást, és interjút készítsek azzal az emberrel, aki Magyarország 
legnagyobb mentőállomását igazgatja. 
A központba reggel nyolc óra 
táján érkeztem. Itt elég szívélyes, kedves fogadtatásban volt részem. 
Megtudtam, hogy a központot dr. Pápai György vezeti, távollétében pedig, 
dr. Újvárosi András. Szerencsémre mindkettejüket sikerült megismernem. 
Bevallom, kellemesen csalódtam. Arra számítottam először is, hogy amikor 
elmondom, hogy ki és mi vagyok, ráadásul, hogy honnan, akkor elküldenek 
„egy helyre”. Szerencsémre nem így történt. Mindketten készségesen 
álltak a segítségemre. 
Igaz, hogy egy értekezlet miatt közel két órát vártam Pápai doktorra, de megérte.
Az OMSz(Országos Mentő Szolgálat) logója
 
BZ: Mióta működik Debrecenben a Mentő Szolgálat? 
PGy: 
Körülbelül százhárom éve van mentőszolgálat igazából. Nyugodtan 
mondhatjuk, hogy ez az ország legnagyobb mentőállomása. Az első 
virágkarnevál azért jött létre igazából, annak idején Debrecenben, hogy 
támogassák a mentőszolgálatnak a létrejöttét. Az ebből befolyt összegből 
indult el a régi mentőállomás, a régi alap mentőszolgálat, ami akkor 
még lovas kocsiból állt, messze nem a mai gépjárművekből, de 
gyakorlatilag a mentőszolgálat e miatt a pénzgyűjtés miatt lett 
elindítva. 
 
 
BZ: Mennyit változott a mentősök munkaköre az 
utóbbi években? Gondolok itt arra, hogy pár éve nem a mentőszolgálat 
feladata a betegszállítás. 
PGy: Gyakorlatilag két éve már nem mi 
végezzük a betegszállítást, ez azt jelenti, hogy tisztán csak a mentésre 
koncentrálhatunk. Csökkent ezzel a gépkocsiparkunk, a személyzet 
létszáma is csökkent, átkerültek magán betegszállító cégekhez, de azt 
gondolom, hogy így sokkal jobban lehet a mentésre koncentrálni, 
képzéseket szervezni, a gépkocsiparkot fejleszteni. Kevesebb autó van, 
így a főösszegből jobban tudunk kevesebb autóra költeni, jobban tudunk 
fejleszteni eszközöket, tudást, szaktudást. Ennek kapcsán azt gondolom, 
hogy letisztultak a feladatok. Mentőmentés, mentőszállítás és őrzött 
szállításaink vannak. Ez a három fővonal van most már, és én azt 
gondolom, hogy a mentőszolgálat valóban végezheti azt, ami a munkája, az 
igazi mentést, a mentő munkát. Egyébként egyre több az orvos nálunk, 
fölös nincs, mert sokan el is mennek a magasabb fizetés miatt akár 
külföldre is, ennek ellenére egyre több magas tudású mentőtiszt kollégát 
veszünk fel. Gyakorlatilag mindenre van szakápoló a régióban, és egyre 
több gépkocsivezetőt is szakápolónak képezünk ki.

Dr. Pápai GYörgy

 

 

 

BZ: Milyennek mondaná a mentők felszereltségét? 

PGy: Itt Hajdú-Bihar Megyében kifejezetten jól állunk, persze mindig 

lehetne bőven jobb, de ettől függetlenül itt tizennégy esetkocsi van, 

plusz egy mentőhelikopter ebben a megyében. Debrecenben egy rohamkocsi, 

két esetkocsi plusz kiemelt mentőautók: 24 órás mentőautók, nappali 

mentőautók, szóval kifejezetten jól el van látva ez a város és a megye 

gépkocsiparkkal országos összehasonlításban is. A felszereltséget 

tekintve a mentőszolgálat biztosít nagyon magas színvonalú 

lélegeztető-gépeket, defibrilátorokat, EKG-kat, gyermekellátási 

eszközöket. E mellett alapítványi pénzekből, egyéb felajánlásokból, 

bálok bevételeiből próbálunk fejlesztéseket lebonyolítani és 

önkormányzati hozzájárulásokból is nagyon jól fel tudunk szerelni 

esetkocsikat. Azon kívül, hogy gyermek-mentőorvosi kocsi is elindult 

Debrecenben, elég professzionálisan felszerelt gépkocsi parkkal 

rendelkezünk.

 

BZ: Egy nap átlagosan hány riasztást kap a központ? 

PGy: Napra lebontva ki tudjuk számolni. Közel hatvanezer feladatot 

végzünk el évente, ez azt jelenti, hogy másfél-két millió kilométert 

teszünk meg ebben a megyében. Kiemelt területek is vannak, ilyen 

Debrecen is. Általában Debrecenben ötven-hatvan feladatot végzünk el 

naponta.

 

BZ: Ön szerint a mentőzés szakma, munka vagy hivatás? 

PGy: Igaz, hogy azok, akik a fizetésünket rakják össze, azt mondják, 

hogy hivatás, merthogy az emberek hivatásból űzik ezt a munkát, nagyon 

alacsony összegért dolgoznak a bajtársaim, meg mindannyian. Elsősorban a 

hivatásszeretet, a szakmaszeretet, a hivatástudat tartja össze ezt a 

csapatot, ezt a társaságot. Akit megfertőz a mentőzés, ez a fajta munka 

azt szinte nem lehet elüldözni innen.

 

BZ: A fiatalok mennyire érdeklődnek ez után a hivatás után? 

PGy: Érdekli. Sokan jönnek hozzánk, jelentkeznek dolgozni, egyébként 

sok kollegánk fiatal, egyre fiatalabb a csapat, sokan orvos-mentőtiszti 

helyek kapcsán nagyon sok fiatallal bővült, huszonegy-néhány éves 

fiatalokról van itt szó, de a gépkocsivezetői szinten is egyre több 

fiatal kerül be a rendszerbe. Az átlagéletkor folyamatosan csökken. 

 

BZ: Nevezhetjük-e „hiánycikknek” a mentőst?

PGy: A mentőorvosi szakma terén egyértelműen hiány van Magyarországon, 

egyébként vannak mentőtiszti státuszaink, amire például: Szolnok 

Megyében nem tudunk embert szerezni. Kénytelenek vagyunk túlórában 

megoldani, hogy az esetkocsijaink tudjanak futni. Tudnánk felvenni még 

embert, mentőtiszteket, de egyébként ápolókkal, gépkocsivezetőkkel jól 

el vagyunk látva, ott van többszörös túljelentkezés is, tehát tudunk egy 

ilyen „kútból”, háttércsapatból válogatni, kiválasztani azt, aki a 

legmegfelelőbb.

 

BZ: Mit kell tennie annak, aki ma Magyarországon mentőn szeretne dolgozni? 

PGy: Először is gépkocsivezetőként PAV 1 vizsgával kell rendelkeznie, 

lehetőség szerint C-s jogosítvánnyal, B-s jogosítvánnyal, de most már 

inkább a C felé hajtunk, többéves gyakorlattal és érettségivel kell 

rendelkezni a kollegáknak. Mentőápolóként szintén érettségi, jó ha van 

valamilyen egészségügyi képzése, de ez nem alapfeltétel, legyen 

elhivatottsága, legyen tudása, a felvétel előtt kikérdezzük a 

jelentkezőket. Előszűrő van egészségügyi képzettségből. A 

mentőtiszteknek a főiskolát végzett kollegákat vesszük fel. 

Mentőorvosnak pedig az orvosi egyetemet végzett kollégákat.

 

BZ: Mekkora területet szolgál ki a központ? Csak Debrecent, vagy a környező településeket is?

PGy: Maga a debreceni mentőállomás Debrecent és a körzetében lévő 

településeket, körülbelül kétszázhetvenezer embert lát el. 

Megközelítőleg ötszázezer fő él Hajdú-Bihar Megyében. Viszonylag jó a 

mentőállomás ellátottsága és esetkocsi lefedettsége. Annyiban más a 

debreceni mentőállomás, hogy innen a rohamkocsi az egész régióba megy, 

Szolnok- és Szabolcs Megyébe is. Kiemelt mentőkocsikon szakorvosok 

dolgoznak. Itt van még ugye a helikopter, a gyermekorvosi kocsi, mely 

debreceni központú, de más régiókba, akár az észak-magyarországi 

régiókba is átmegy, hogyha kell és Budapestre is elkíséri a gyermekeket 

vagy elvisz betegeket, égetteket például, tehát helyi, de regionálisan 

szolgálatba vethető egységekkel rendelkezünk. 

A rohamkocsi vagy szakmai nevén a RoKo szemből... 

...és a betegtér

 

BZ: Magyarországon jár-e valamilyen szociális kedvezmény, támogatás? 

PGy: Nem jár, csak annyi van, hogy a mentőkocsi vezetőknek 

korkedvezményes nyugdíjlehetőségük van, attól függően hány évet 

dolgoztak. Jó lenne, ha a mentőápolók is megkapnák ezt a lehetőséget, 

hiszen el lehet képzelni, hogy valakinek hatvan-hatvankét évesen kell 

lecipelnie egy százhúsz kilós embert, sajnos ez már nem fog úgy menni, 

mint egy fiatalembernek. Mindig is célja volt a Mentőszolgálatnak, hogy 

elérjen ilyen és ehhez hasonló kedvezményeket, de eddik nem jutottunk 

még túl sok sikerre.

 

BZ: Debrecenben működik valamilyen mentős képzés? 

PGy: Igen működik. Az egyetemen például: orvostanhallgatókat képzünk 

ki, egyszerre több évfolyamot is, kezdve az elsőéveseket negyed- és 

ötödéveseket. Hatodéven van képzésünk több évfolyamon, angol és magyar 

nyelven. A főiskolán mentőtiszteket oktatunk négy éven keresztül. Itt 

Debrecenben összesen négy osztály indult az elmúlt másfél évben a 

szakápoló-képzésen, tehát rengeteg a szakápolót tanítunk itt, 

regionálisan ez tíz osztályt jelent, nagyon nagy létszámú osztályt. 

Gépkocsivezetőket is képezzük, nem csak az ápolókat, tehát egy igen 

komoly szakmai munka folyik. Az embereinket folyamatosan vizsgáztatjuk, 

az egész állomány szülészet-méhészetből és gyerekellátásból vizsgázik, 

amellett egy gyors forgószínpadszerű egy gyors, pörgős képzési rendszert 

dolgoztunk ki.

A tömegbaleseti egység (amiből csak kettő van Magyarországon)

 

BZ: Valamilyen továbbképzésre van-e lehetőségük a mentős kollégáknak? 

PGy: Persze. Ez a továbbképzés egy ilyen frissítő képzés, az amerikai 

forgószínpadszerű képzési modell, amit csinálunk, gyakorlati- és 

elméleti képzésekkel, illetve a mentőtiszteknek és –orvosoknak 

szervezünk minden hónapban egy nagyon komoly képzéseket. Budapestről 

jönnek oktatók, a különböző egyetemekről is jönnek oktatók. Az oxiológia 

különböző tárgyköreit dolgozzuk fel, esetmegbeszélések vannak, 

problémafelvetések vannak, tanfolyamok vannak. Most éppen egy öt napos 

gyerekellátási programnak van vége, ahol tényleg neves előadók tartották 

az előadásaikat.

 

BZ: Végezetül mit mondana azoknak a fiataloknak, akik mentősök szeretnének lenni? 

PGy: Jöjjenek, várjuk őket szeretettel, jelentkezzenek nálunk, akkor 

meglátjuk, ha ambiciózusak és szeretnének itt a Mentőszolgálatnál 

dolgozni és megvan a papírjuk hozzá, mi megtudjuk adni a lehetőséget 

hosszabb rövidebb időn belül, hiszen van egy futuáció, amin belül időről 

időre veszünk fel ápolókat, gépkocsivezetőket. Ha pedig magasabb célok 

vannak, akkor pedig tanuljanak és legyenek mentőtisztek, mentőorvosok. 

 

Az interjú után Pápai György doktor jóvoltából megnézhettem a 

mentőállomás egyik büszkeségét, a „roko”-t vagy ismertebb nevén a 

rohamkocsit.

 
Kategória: Életmentés | Megtekintések száma: 518 | Hozzáadta:: balzolt007 | Címkék (kulcsszavak): Mentőszolgálat, OMSz, Roko, Mentők, mentőállomás, Debrecen | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
avatar

Belépés

Naptár

«  Március 2010  »
HKSzeCsPSzoV
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031

Körkérdésünk

Értékeld honlapomat
Összes válasz: 127

Statisztika


Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

NépszerÜ fájlok

Copyright Emergency Magyarország © 2017 | Website Builder Templates | Emergency Magyarország